A villanyszerelés tipikusan mesteremberekre háruló feladat, hiszen az áram egyáltalán nem játék, ha rossz helyre nyúlunk, ha rosszul járunk el például egy konnektor vagy egy villanykapcsoló felszerelése során, az könnyedén az életünkbe is kerülhet, hiszen halálos áramütést kaphatunk. Éppen emiatt nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az alapokkal, így például azzal is, hogy mit jelentenek villanyszerelés esetén a kábel színek, amelyek alapvetően határozzák meg, hogy hozzáérhetünk-e az adott vezetékhez vagy sem.

Villanyszerelés és kábel színek – lássuk a jelenlegi szabványt

Magyarországon jelenleg elfogadott szabvány létezik, illetve elfogadott azzal kapcsolatban, hogy egy épület – legyen az lakóház, mellékhelyiség vagy akár ipari ingatlan – elektromos hálózata milyen színű kábelvezetékekből épülhet fel. A villanyszerelés és a kábel színek ugyanis alapvetően meghatározó tényezők, mondhatni az alapvető tudás részei abban az esetben, ha neki szeretnénk állni például egy konnektor kicserélésének. A hazánkban elfogadott szabvány szerint a sárga/zöld csíkos vezetékek minden esetben a földelést jelenti, míg a kék a nullát. Ennek a két vezetéknek az érintése nem halálos, ellenben amennyiben fekete kábellel találkozunk, azt érdemes messzire elkerülni, mert általánosságban mindig az fázis, aminek érintése akár halálos áramütést is okozhat.

Nem árt figyelmesnek lenni abban az esetben, ha egy olyan lakóházban szerelünk villanyt, ami 50-60 évnél idősebbe, ezen felül pedig fennáll a lehetősége annak, hogy nem hivatalos villanyszerelő kötötte be az elektromos vezetékeket. Néhány évtizeddel ezelőtt ugyanis a védővezető, avagy a földelés kábelét nem sárgával és zölddel jelölték, mint manapság, hanem pirossal. Ha tehát piros kábelt látunk, nem kell megijednünk, a villanyszerelés kábel színek tekintetében ez régen a földelést takarta.

Soha nem lehetünk biztosak

Természetesen nem árt észben tartani azt, hogy a fentiekben elhangzottak mindössze az elméletet takarják, hiszen a villanyszerelés és a kábel színek alapvetően egy elég szabadon kezelt dolog. Tény és való, hogy a szakszerű villanyszerelők a bevett sémákat alkalmazzák, azonban nem mindig szakemberek szerelik egy házban az áramot, ami kellemetlen meglepetéseket is szülhet. Előfordulhat például, hogy valaki találomra kötött be egy konnektort – az ilyenkor általában vagy nem is működik, vagy konkrétan ráz –, de fennállhat az esélye annak is, hogy valaki egykoron összekeverte a színeket, így a nullában van a fázis, vagyis bár a szín szerint azt hihetjük, hogy megfoghatjuk a kék vezetéket, azonban éppen az ráz majd meg minket.

Hiába vagyunk tehát biztosak a villanyszerelés és a kábel színek alapjaival, maximális bizonyossággal soha nem viseltethetünk a téma iránt. Ennek megfelelően amennyiben valamiféle elektromos rendszert cserélünk, például egy konnektort, akkor előtte mindig áramtalanítsuk legalább az adott helyiséget – a kóboráram miatt még jobb, ha az egész lakást –, így ugyanis nyugodtan hozzáérhetünk minden egyes dróthoz, és nem kell halálos áramütéstől tartanunk. Természetesen össze-vissza ilyen esetekben sem kötögethetjük a konnektoron belül a kábeleket, hiszen a későbbiekben így közvetetten érhet majd minket halálos áramütés, de akár súlyos zárlatot is okozhatunk. Amit érdemes tudni, hogy a fázist és a nullát a konnektorok esetében általában következmények nélkül felcserélhetjük – persze nem ajánlott –, de amennyiben a földelés helyére rosszat kötünk, az bizonyos esetekben életveszélyes is lehet, hiszen nem lesz érintésvédelem a konnektoron.

A épületekben és minden egyes fogyasztónál a villanyóra méri, hogy mennyi volt az egy időszakra eső elektromos fogyasztás. Ez alapján állítja ki az Energia szolgáltató a számlát. Ma már olyan érdekes módszerek is vannak, mint például a bediktálás, ami azt jelenti, hogy havonta, egy maghatározott időben az interneten elküldjük az aktuális mérő állást és ez alapján jön a számla. A sok elmaradás miatt először a védett fogyasztóknak cserélték le a hagyományos villanyóráját egy előre fizetős, vagy ahogy hívják, feltöltős villanyórákat, melyek előre meg kell vásárolni az áramot, majd egy kód segítségével betáplálni a mennyiséget. Ez utóbbi módszer költséghatékony, lényegében olcsóbban juthatunk áramhoz, mert számos járulékos költség itt nem jön számításba.

A másik nagy előnye, hogy ha elfogy az áram, amit előre megvásároltunk, akkor egyszerűen csak nem lesz áram a lakásban, házban, de az újbóli visszakötés itt nem kerül pénzbe. Annyi a dolgunk, hogy ismét vásárolunk áramot és ismét beírjuk a kapott kódot a kis mérőbe és máris van villamos áram.

A különböző órákon sokan nem igazodnak el, sőt a hagyományos óra is nagy fejfájást okozna számos felhasználónak, mert ők maguk általában nem foglalkoznak vele, csak használják az áramot és fizetik a csekket. Ezzel nincs is baj, de most nézzük, mit is mutat az az óra!

Először is, mit jelent a kWh? Szinte minden nap használjuk ezt a kifejezést, a gimnáziumban tanultunk is róla, de vajon hányan tudnának megfelelő választ adni a kérdésre? Bizony, nem sokan. A kWh egy mértékegység, amit az elektromos energia mérésére, kifejezésére használunk. Kimondani úgy kell, kilowattóra, de általában csak kilowattnak mondják, ami nem pontos. A kilowattóra ugyanis azt mutatja meg, hogy egységnyi idő alatt, azaz jelen esetben egy óra alatt mennyi a teljesítmény. Átváltani értelemszerűen kell, bár erre nem sok szükség van. 1kWh egyenlő 1000 Wh-val.
A számláló azt mutatja, hogy mennyi kWh-t fogyasztottunk el. Nem csak az aktuális időszak energiafogyasztását méri, hanem egészen onnantól mér, hogy az órát bekötötték, ezért egy hónap pontos áramfogyasztásának meghatározása úgy történik, hogy az előző óraállást kivonjuk a jelenlegiből.

Ha az előző időszak végi óraállást nem ismerjük, a feladat megoldhatatlan.
A villanyóra számlálója fekete és piros, forgó részekből áll. A piros gyorsabban forog, mert az olyan, mint az óra másodpercmutatója. A piros kis kocka azt mutatja, hogy hány tized áram megy át éppenséggel az órán, a fekete pedig az egész kWh-kat mutatja. Mert ugye máshogy nem tudna mérni az óra, csak úgy, hogy a rajta átáramlott áramot méri le, ami a szolgáltató oldalról a felhasználói oldalra vándorol.

Az órákon lehet különböző jelzéseket olvasni ezen kívül is. Az 1 Fm például azt jelenti, hogy egy 1 fázisú fogyasztásmérővel van dolgunk, a 3 Fm pedig a 3 fázisú fogyasztásmérő jele. A vezérelt fogyasztásmérőt V Fm jellel látják el, az előrefizetős mérőóra jele pedig az EF. Ezek a jelülések nem minden mérőórán ugyanazok, mert vannak régebbi, vagy kevésbé népszerű típusok is. Minden fogyasztásmérőhöz tartozik leírás, ezt érdemes megőrizni arra az esetre, ha elfelejtenénk, mi mit jelent vagy valamiféle meghibásodást észlelnénk. Utóbbi esetben az áramszolgáltató is bekerül a képbe, hiszen ők sem akarnak anyagi veszteséget maguknak.

Az előrefizetős, feltöltőkártyás villanyóra sokkal egyszerűbb eszköz. Kijelzője digitális és mindig az aktuálisan rendelkezésre álló kWh-t mutatja, egy tizedesjegyig. Ezek az órát egy villogó leddel jelzik, ha bizonyos érték alá csökkent a rendelkezésre álló áram, így könnyebben észrevesszük, hogy „tölteni” kell rá.

A panel házak sok szempontból képeznek külön kategóriát. Így van ez a villanyszerelésben is. A panellakások harminc-negyven évvel ezelőtt épültek és a villamos hálózatuk kialakításához kivétel nélkül minden háznál alumínium vezetékeket alkalmaztak. Ezen házak 90%-ában ráadásul olyan MM-falvezetékeket építettek be, amik dupla szigetelésű alumíniumkábelek és lehetetlenség őket cserélni. Azért lehetetlenség a cseréjük, mert közvetlenül a betonba öntötték őket vagy ha nem a betonba, akkor viszont az előre gyártott panel elemek hornyaiba, a vakolat alá süllyesztették be őket.

Egyértelműen kijelenthető, hogy amelyik panellakásban a közelmúltban nem volt nagy munkával járó vezetékcsere, ott bizony minden esetben hatalmas vésés és bontás kell a vezetékezéshez. Nincs más út. A vezetékek cseréje azonban sürgősen esedékes, mert az alumíniumvezetékek, pláne, ha már ennyi idősek, nem biztonságosak.

Egy jó hír, hogy vannak azért olyan panellakások, amelyekbe megfelelő vastagságú alumínium vezetéket használtak, így ezek még néhány évig biztonságosak maradnak. Ha viszont egy ilyen lakásban kiemelkedően magas fogyasztású eszközöket használ valaki, akkor nem kerülhető el a vezetékek cseréje ugyanis az alumínium vezetékek ezt már nem fogják bírni, tűz-és életveszély alakulhat ki. Ilyen berendezések például a villanytűzhely, villanysütő, szárítógép, több klímaberendezés és még néhány nagy teljesítményű konyhai eszköz. Ipari eszközöket nyilván nem fog senki panelban használni.
Van azonban három nagyon fontos lépés, amit minden panellakás hálózatán el kell végezni, akkor is, ha most még nem indokolt a vezetékezés teljes felújítása.

1. A biztosítótábla kicserélése. A lakásban található vezetékeket megfelelően méretezett kismegszakítókkal kell ellátni. A régi biztosítéktáblák, elavult kismegszakítók és a korszerűtlen olvadóbiztosítékok már nem képesek korszerűen és hatékonyan ellátni a feladatukat, tehát egyáltalán nem gondoskodnak a biztonságról. Tűz- és balesetveszélyesek, azonnal cserélendők!

2. Fi-relé, azaz áramvédő kapcsoló beépítése. Ezt az eszközt hibaáram védő relének vagy életvédelmi relének is nevezik. A feladata nem az, mint az egyszerű kismegszakítóké, hogy a túláram ellen védjen, hanem az, hogy az életet védje. Ha egy eszköz nem megfelelően veszi fel az áramot és lehetséges, hogy áramütést okoz, akkor az Fi-relé szétkapcsol. Halálos sérülést egy 0,07 Amper erősségű áramütés már képes okozni. Az Fi-relé 0,03 Ampernél nagyobb hibaáramot nem enged meg a fogyasztó felé, így akadályozza meg, hogy egy meghibásodott eszköz halálos áramütést okozzon. Az Fi-relé bekötése már szabványszerű, az újabb biztosítótáblákon alaptartozék, de sürgősen pótolni kell ott, ahol még nincs.

3. Elektromos kötések felújítása. A panelek alumínium vezetékeinek kötését elavult eszközökkel végezték, melyek mára szabálytalanná váltak, valamint a legtöbb esetben elöregedtek, fellazultak. Ez nagy károkat okozhat az elektromos berendezésekben, valamint tűz-és életveszélyesek is lehetnek. Érdemes mielőbb szakembert hívni és felújíttatni ezeket.

Sajnos elmondhatjuk, hogy ezek a kisebb műveletek is borsos áron vannak, és a teljes átvillanyszerelés is a negyedmillió forinttól a félmillióig terjedhet, de a biztonság a legfontosabb. Inkább menjen el ilyesmire a pénz, minthogy temetkezési vállalkozó zsebébe vándoroljon. Az áram nem játék, a veszély valós és még ott is lappanghat, ahol aztán minden rendben lévőnek látszik. A panelek elektromos hálózata pedig egyáltalán nem is látszik rendben lévőnek, tény, hogy rossz, veszélyes és csak egyre romlik az alumínium és az elavult technika miatt, amivel készült.

A konyhai villanyszerelés egy kicsit veszélyesebb, mint más helyiségek, mert a konyhában víz is folyik és a víz és áram kombinációja nem szerencsés elegy. A konyhánál csak a fürdőszoba a veszélyesebb. A konyhában a szokásos lámpa, konnektor, kapcsoló kiépítésen, javításon, cserén kívül még az elektromos sütő, a főzőlap javítás, cseréje vagy bekötése lehet érdekes, de tulajdonképpen a hűtő, a fagyasztó, a mikró javítása is ide tartozik, hiszen ezek az elektromos berendezések szerves részét képezik a konyhának. De hogyan kell a villanyszerelést a konyhában kivitelezni?

Íme a konyhai villanyszerelés lépései:

1. Jól mérd fel a terepet, mert senkinek sem hiányzik, hogy a munka kellős közepén, vagy végén jöjj rá, hogy hoppá, az a konnektor nem is oda kellett vagy, hogy a villanysütő mégsem fér be.

2. Ha megvan pontosan, hogy mit és hogyan fogsz csinálni, pakolj el az útból. Biztosíts megfelelő helyet, megfelelő, kényelmes hozzáférést a szerelendő területhez, hiszen különböző kényelmetlen, kicsavart pozitúrákban nem lehet jól dolgozni, főleg nem biztonságosan. A biztonság a legfontosabb, úgyhogy áldozz ennek oltárán minden egyes lépésedkor!

3. Zárd el a csapot, tedd el a levest! Semmi módon ne kerüljön a szerelési felület közelébe nedvesség!

4. Vedd fel a gumitalpú cipődet! Ez nem vicc, elengedhetetlen a teljes biztonsághoz. És érdemes hosszú ujjú felsőt és hosszú szárú nadrágot is felvenni, valamint a speciálisan ilyen munkákhoz gyártott kesztyűt.

5. Fontos lépés, hogy ellenőrizd a szerszámaidat. Csak a legjobb minőségű, sértetlen szerszámokat szabad használni. Mindene eszköznek tökéletesen szigeteltnek kell lennie. Ha nincs otthon ilyen, eszedbe ne jusson rögtönözni, menj és vegyél, vagy kérj kölcsön. Meg is tud menteni egy jól szigetelt csavarhúzó és meg is tud ölni egy rossz vagy sérült.

6. Áramtalanítás. Az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb mozzanat. Ha szerelsz, nem lehet áram a hálózatban, eszközben. A legjobb, ha kikapcsolod a biztosítékot és megakadályozod, hogy a szerelés ideje alatt bárki más vissza tudja kapcsolni.

7. A konyhában sok helyen csempe van, így könnyen lehet, hogy le kell verned vagy ki kell vésned a falat, hogy vezetéket tudj vezetni a kellő helyre. Ez előtt is végezd el az áramtalanítást. (Érdemes fényes nappal dolgozni, mert ugye egyértelmű, hogy mi a baj azzal, ha este áramtalanítsz és utána kapcsolnál villanyt a munkához?)

8. Ha elkészültél mindennel, akkor ellenőrizni kell, hogy valóban jól csináltad-e és csak ezt követően lehet ismét áramot engedni a konyhába.

9. Takarítás

Ha elektromos sütő, főzőlap bekötéséről van szó, mindenképpen meg kell nézned, mit bír a hálózat vagy az odavihető vezeték. És természetesen mérd le jól a helyet, ahová szánod, nehogy akkor derüljön ki a bibi, mikor már leszállították az árut. Az elektromos berendezések bekötésére sok áruház biztosít szerelőbrigádot, természetesen díjazás ellenében.

De ha nem, akkor is érdemes szerelőt hívni. Az eszközök használati utasítása leírja a bekötés menetét, de sok esetben elvész a garancia, ha nem szakember köti be a holmit. Ennyit nem érdemes kockáztatni és főleg a saját és környezetünk biztonságát nem szabad kockára tenni a sajátkezű bütyköléssel.
A konyhai szerelésnél nagyon fontos, hogy jól szigeteljük a vezetékeket és a berendezéseket, mert könnyen érintkezhetnek vízzel és okozhatnak áramütést. A csatlakozóaljatokba kapható dugót leginkább gyerekvédelmi szempontból ajánlják, de nagyon hasznos eszköz, konyhába és fürdőszobába nem árt beszerezni.

Az elektromos sütő egyre népszerűbb, ahogy a villanytűzhely is. Sokkal gazdaságosabb és esztétikusabb is, mint a gáztűzhelyek. Az elektromos sütő sokszor a villanytűzhely része, de külön is kapható eszköz, amit sok esetben nem a főzőlap alá, hanem felsőtest magasságban helyeznek el, hogy az étel be és kipakolása során ne kelljen lehajolni, így téve biztonságosabbá a konyhai munkát.
Az elektromos sütők nagy része az I. Érintésvédelmi osztályba tartozik, ez azt jelenti, hogy közvetlen, védővezetős érintésvédelmi módszert kell alkalmazni a bekötésük során. A legtöbb elektromos eszköz rendelkezik már beépített áramvédő kapcsolóval, ami mindenképpen fontos biztonsági berendezés. Szigorúan tilos ilyen jellegű eszközt, azaz elektromos sütőt bekötni védőföldelés hiányában! Először is fel kell mérni, hogy megfelel-e a lakás, ház elektromos hálózata a követelményeknek. Ha nem felel meg, akkor nincs más választás, csak a gáztűzhely, vagy pedig egy elektromos felújítás, védővezető kiépítése.

Az elektromos sütőt csak és kizárólag profi szakember kötheti be! Az elektromos tűzhelyek garanciapapírján szerepel, hogy amennyiben nem hivatalos villanyszerelő szakember által kötik be az eszközt, a garancia elvész. Ha a sütő a garanciaidőn belül meghibásodik, akkor amit a gyártó vagy a forgalmazó először ellenőriz, az a bekötést végző profi szakember hivatalos pecsétje lesz. Amennyiben ilyesmivel nem rendelkezünk, nem érvényesíthetjük a garanciát.

Ha szakszerű is volt a bekötés, akkor sem érdemes megkockáztatni a garancia elvesztését, mert egy ilyen eszközért igencsak borsos árat kell fizetni, nem lenne költséghatékony, ha a szerelőn spórolva végül egy újat kellene megvásárolni.
Mielőtt elektromos sütőt vásárolnánk ellenőrizzük, hogy milyet, és hogyan tudunk beköttetni. Szakemberrel ellenőriztessük a ház villamos hálózatát. Érdemes rendszeresen elvégeztetni egy ilyen ellenőrzést, mert az áram nem játék.

Előfordulhat, hogy a vezetékezés régi, ezért nem megfelelő a földelés, azaz nincs kialakítva védővezető. Ennek hiányában, mint fentebb említettük, tilos elektromos sütőt bekötni. A szakember nem is köti be, és ha magunk próbálkoznánk vele, életveszélybe sodorhatjuk magunkat és a környezetünket. Ha nincs védővezető, új áramkör kiépítésre van szükség. Ha a megvásárolt eszköz nem üzemeltethető biztonságosan a meglévő hálózaton, koránt sem biztos, hogy a boltban visszaadják a pénzünket, vagy sikerül cserélni.

Az elektromos sütőnek különböző bekötési módjai vannak, a rendelkezésre álló villamos hálózat szerint. A vezeték keresztmetszete is a bekötési mód függvényében változik. A gyártók a készülék használati utasításában, kézikönyvében leírják, hogy mekkora átmérőjű vezetékre van szükség a bekötéshez, üzemeltetéshez. Ez általában 1 fázis esetén Cu 3×4 mm, 3 fázis esetén Cu 5×2,5 mm. A vezeték keresztmetszete nagyon fontos, érdemes vastagabbal dolgozni, mint az előírt, de vékonyabbal tilos!
A szakember képes felmérni a terepet és a szerelés közben felmerülő problémákat azonnal tudja orvosolni. A szerelés menete a következő: áramtalanítás, a vezetékek elvezetése a megfelelő helyre (csak vízszintes vagy függőleges irányba futhat a vezeték), az eszköz kicsomagolása, a vezetékek bekötése(a megfelelő vezetéket a megfelelő vezetékkel párosítva), ellenőrzés, majd pedig az eszköz helyére illesztése. Egy szakembernek ez rutinfeladat, de otthoni barkácsolással számos gond lehet.

A fürdőszoba vizes helyiség, ezért villanyszerelési szempontból fokozottan veszélyes. Milyen munkák fordulhatnak elő egy már meglévő fürdőszobában? Új vezeték bekötése, új kapcsoló vagy konnektor kiépítéséhez. A már meglévő kapcsolók vagy konnektorok cseréje, javítása. A bojler karbantartása, javítása, cseréje. A mosógép egyre gyakrabban inkább a konyhák tartozéka, de a mosógép szerelését nem is feltétlenül a fürdőben kell elvégezni, ha mégis ott lenne a helye. Most összeszedtük, mely lépésekből áll egy fürdőszobai villanyszerelés:

Fürdőszobai villanyszerelés legfőbb szabályai

1. A víz elzárása, a fürdőszoba kiszárítása. Nagyon ügyelni kell arra, hogy áram és víz ne érintkezhessen egymással, különben életveszély lép fel.
2. Az áram megszüntetése. Áramtalanítás nélkül semmilyen elektromos munkának nem szabad nekiállni. Kapcsoljuk le a biztosítékot és csak ez után nyúljuk bármilyen elektromos hálózathoz, eszközhöz.
3. A fürdőszobában általában nagyobb magasságig csempe található a falon. Ez a magasság sok esetben a plafonig tart, de átlagosan másfél méter magasságig szokás felvinni a burkolatot. Ha a csempe alatt futnak a vezetékek, amiket szerelni, cserélni kell, akkor bizony jöhet a vésés, a csempe leverése.
4. Ez után már nem ugyanazok a lépések a különböző szerelési munkáknál, de neki lehet állni a dolognak, nagy elővigyázatossággal.
5. Ha úgy látjuk, hogy a munka sikerült, ellenőrizzük újra, hogy minden rendben van-e és csak ez után szereljünk, pakoljunk vissza fedlapokat stb.

Ha konnektor cseréje a cél: A konnektorok cseréjénél, az fentebb felsorolt 4 pont után az első lépés, hogy lepattintjuk a műanyag fedlapot, majd kicsavarozzuk a két csavart. Ez után a konnektor kihúzható néhány centire. Csak nagyon óvatosan szabad mozgatni, mert könnyen elszakadhat a vezeték. Újabb két csavar kicsavarására lesz szükség ahhoz, hogy a vezetékeket ki tudjuk húzni a konnektorból. Figyeljük meg, melyik vezeték hová van kötve és az új konnektorba ugyanígy kössük be. Ha bekötöttük, akkor az eddig felsorolt csavarozásokat kell ismét elvégeznünk, csak visszafelé és már készen is vagyunk.

Ha új konnektort vagy kapcsolót akarunk létesíteni: Az új kapcsoló vagy aljzat kiépítésénél először is ki kell jelölni a helyet, ahová szánjuk. Ha ez megvan, akkor ki kell mérni a megfelelő vezetékeket az elágazódoboztól. Fontos, hogy a vezeték nem haladhat ferdén vagy ívben. Mindig csak és kizárólag függőleges vagy vízszintes irányba haladhat. Az új vezeték helyét is ki kell vésni. Mindenképpen csőben érdemes vezetni a vezetékeket még akkor is, ha falon belül fognak futni. Az új konnektort pedig olyan módon kötheted be, ahogy a konnektor cseréjekor, ha már elhúztad odáig a vezetéket.

Ha a bojlert akarod javítani vagy cserélni: Ha mindenképpen szét akarod szerelni a bojlert, akkor természetesen húzd ki a hálózatból. Ha a bojler hőkorlátozója meghibásodott, akkor azt nem szabad javítani, azonnali cserére van szükség. A bojler szerelésénél az első lépés, az áramtalanítás után, hogy leengedjük belőle a vizet. A zárófedél eltávolítása után még fog távozni némi víz, ettől nem kell megijedni. Ezt követi a mélybúra eltávolítása, melyet három kis csavar rögzít, ezeket kell kicsavarni. Kössük ki a vezetékeket a következő sorrendben: először a fűtőbetétről az Y alakú vezetéket, azután a szabályzóról a földelőt, majd a sorkapocsról a betápláló két vezetéket. A többit nem kell kikötni. A hőkorlátozó és szabályozó eltávolításakor legyünk óvatosak, érzékeny készülék.

Az otthoni villanyszerelés nem egy okos dolog, de nagyon sokan inkább megoldják a kisebb munkákat és nem hívnak szakembert. Ha már így van, akkor nézzük, mely lépések követik egymást egy szakszerű és a lehetőségekhez képest biztonságok szerelés során. Azért kell kihangsúlyozni, hogy a lehetőségekhez képest biztonságos, mert az áram legrosszabb tulajdonsága, hogy soha nem lehetünk teljes biztonságban.

8 Fontos lépés a villanyszereléshez

1. A munkafolyamat megtervezése. Mindig először tervezzük meg, hogy milyen munkát fogunk végezni. Ehhez fel kell mérni a terepet, a rendelkezésre álló anyagokat, szerszámokat és meg kell tervezni, hogy mit is fogunk csinálni. A villanyszerelésnek ötletszerűen nekiállni életveszélyes lehet.

2. Előkészületek. Ha megterveztük a munkát, elő kell készíteni a terepet és magunkat is a zavartalan szereléshez. Mindenképpen öltözzünk fel. Ha nyár van, meleg, akkor is érdemes vastagabb ruhát felvenni, lehetőleg hosszú ujjú felsőt, hosszú szárú nadrágot, valamint gumi talpú cipőt. A szerelésekhez lehet kapni speciális kesztyűt, ezt se hagyjuk ki. Távolítsuk el a zavaró dolgokat és készítsük elő mindazt, amire szükségünk lehet. A gyereket és háziállatot is fontos eltávolítani a munkaterületről. Víz, nedvesség ne legyen a közelben és a kezünk, meg mi magunk is legyünk szárazak.

3. Mielőtt megkezdenénk a szerelést, áramtalanítsuk a hálózatot. Ez a lehető legfontosabb lépés, hiszen ha áram alatt marad, halálos áramütést szenvedünk, amint a csupasz vagy sérült borítású vezetékhez hozzáérünk. A kismegszakítókkal történő részleges áramtalanítás nem a legbiztonságosabb, ezért inkább kapcsoljuk le a biztosító táblán található főbiztosítékot.

4. Gondoskodjuk arról, hogy senki ne kapcsolhassa vissza az áramot, mialatt dolgozunk. Ezt megtehetjük úgy, hogy szólunk a családtagoknak, vagy úgy, hogy akkor állunk neki a szerelésnek ha biztosan egyedül leszünk ez idő alatt otthon, de egy cetlit is ki lehet ragasztani a biztosítótáblára. Ha társasházban lakunk és a biztosítószekrény a lakáson kívül helyezkedik el, akkor mindeneképpen szükséges a cetli. Régebbi biztosítékok kitekerhetők voltak, ez esetben a kitekert biztosítékot vigyük magunkkal.

5. Bizonyosodjunk meg róla, hogy a szerelni kívánt eszköz vagy hálózat valóban nincs áram alatt és az áramtalanítás sikeres volt. Ezt megtehetjük egy fáziskeresővel, mint például a fázisceruza, de komolyabb eszközre sem árt beruházni a biztonság érdekében.

6. Ha nincs áram, nincs víz, nincs semmi zavaró tényező, nekiláthatunk a munkának. Ha vezetékekkel dolgozunk, akkor sok esetben falat is kel vésni, ez mondjuk talán előkészület, de ekkor is érdemes már lecsapni a biztosítékot. Minden esetben, ha elektromos hálózaton végzünk munkát, végezzünk el egy általános ellenőrzést is. Ezt ugye tudásunkhoz mérten tudjuk elvégezni, de legalább a látható sérülések, hibák keresésével nagyobb biztonságban lehetünk. A vezetékek helyzetét, bekötésüket nagyon fontos megfigyelni, a későbbiekben ez fontos lesz.

7. Ha vezetékcseréről, a hálózat bővítéséről, konnektor beszereléséről vagy új lámpa beszereléséről van szó, akkor nagyon fontos, hogy a megfelelő vezetéket a megfelelő vezetékkel kössük össze. A fázisvezető a fekete vagy barna, a nullavezető a kék, a sárga-zöld sávos vezeték pedig a védővezető. A vezetéket ne sodrással vagy szigetelőszalagozással kössük össze!

8. Ha sikerült összekötni a vezetékeket, ellenőrizzük mégegyszer, hogy valóban nem toltunk-e el valamit. Ha minden rendben, szereljük vissza a burkolatokat, az eszközök fedőlapjait.

Az áramütéses balesetek jelentős részét a kisgyerekek szenvedik el. Ők még kíváncsisággal fordulnak minden felé, mai csak a környezetükben található, ám tapasztalatlanok, ezért fokozottan veszélynek vannak kitéve. Ha a gyereket otthon áramütés éri, azonnali segítség kell, nem lehet megvárni, hogy kiérjen a mentő. Összeszedtük, mit kell tenned, ha bekövetkezik a baj és azt is, hogy mi módon alakíthatod át az egész ház elektromos felszereléseit, hálózatát gyerekbiztossá.

Nagyon fontos, hogy az ösztöneidet elnyomva, ne nyúlj puszta kézzel a gyerekhez, mert téged áramütés ér és így nem fogsz tudni segíteni rajta. Máshogy kell megszüntetned az áramütéseket.

1. Ha valamely elektromos eszköz miatt éri áramütés a gyereket, az első lépés, hogy azonnal húzd ki az eszköz hálózati csatlakozóját, vagy ha közelebb van, és gyorsabb megoldást nyújt, akkor kapcsold ki a biztosítékot. A csatlakozót valamilyen fából készült tárggyal húzd ki, ez ugyanis nem vezeti az áramot.
2. Ha valami okból kifolyólag nem tudod megszüntetni az áramellátást, húzz egy gumitalpú lábbelit, teríts a talajra réteg száraz ruhát, és ezen közelítsd meg a gyereket. A legjobb, ha van a közelben egy gumi lábtörlő vagy deszka.
3. Tekerj a gyerek dereka köré egy nagy törölközőt vagy valami hasonló holmit, és ennek segítségével távolítsd el az áramütést okozó elektromos berendezéstől, konnektortól. Ha nincs kéznél törölköző, egy fadarab is megteszi, lényeg, hogy el tudd vele húzni vagy tolni a veszélyzónából. Figyelj arra, hogy a tárgy ne legyen nedves, mert különben vezeti az áramot.
4. Ha a gyereket eltávolítottad, azonnal vizsgáld meg. Van-e pulzusa, lélegzik-e, hallgasd a szívét. Ha nagy bajt észlelsz, azonnal hívd a mentőket, és az elsősegély órán tanult módon kezdd el újjáéleszteni. Ha életjeleket észlelsz, fordítsd stabil oldalfekvésbe, de mindenképpen hívd ekkor is a mentőt, hiszen nem vagy orvos és nem tudhatod, mit okozott a gyereknél az áramütés. Az orvos nem kihagyható az áramütés után.
5. Vizsgáld meg, hogy az áramütés okozott-e égési sérülést a gyerek testén. Ha igen, akkor azonnal terítsd le a területet egy bőrhöz nem tapadó, tiszta ruhadarabbal.

A legjobb megoldás mindenképpen a megelőzés. Szerencsére számos módja van annak, hogy ellehetetlenítsd a gyerek és az áram találkozását. De egy fontos! Soha nem tudsz biztosra menni, ha áramról van szó, és ha gyerekről van szó. Ha pedig a kettőről együtt, akkor bizony a túlzott óvatosság fogalma megszűnik létezni. A legelső és legfontosabb, hogy a konnektorokat ellátod dugóval, ezzel már egy veszélyforrást ki is iktattál. Ez otthon védelmet nyújt, de ha vendégségben vagy más helyen jártok, lehet, hogy a szokatlan holmi (a dugó nélküli konnektor) nagyon is lázba hozza. Mindig figyelj rá! Ha a ház vagy lakás régi, akkor érdemes átvizsgáltatni (amúgy is) a vezetékezést, és ha esetleg nincs, beköttetni szakemberrel (csak vele) egy áramvédő kapcsolót és védővezetéket húzatni a hálózatba.

Nézd át az elektromos berendezéseket. A régiek vezetékezése nem biztos, hogy megállja a helyét, ezért cseréld le új eszközökre őket. Ha erre nincs módod, helyezd el úgy ezeket az eszközöket, hogy semmilyen módon ne jusson a gyerek a közelükbe. Az új készülékek esetében is figyelni kell, hogy a vezeték és maga az eszköz kellően el legyen zárva a gyerektől. A televíziót és sok más holmit nyilván nem pakolhatsz el, de a vezetékeket tudod úgy vezetni, hogy ne legyen szem előtt, láb alatt, a gyerek keze ügyében. Ha csak teheted, kerüld a hosszabbítózást, nagyon nagy veszélyforrás, gyerekkel összeeresztve.

Az áramdíj nem feltétlenül horribilis összeg, de milyen jó lenne, ha nem kéne rendszeresen ezt is fizetni! Mindenki pénzből él, a legtöbben nem annyiból, amennyiből szeretnének, ezért a spórolási technikák a legkelendőbb ötletek.

Íme most három olyan lehetőség, ami segít spórolni egy kicsit. Igaz nem befektetésmentesek, de a rájuk fordított pénz hamar megtérül. 2008-tól a villamos energiáról szóló törvény alapján az a fogyasztó, mely kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozik, 50 kW-ig szabadon létesíthet háztartási méretű kiserőművet. Nem az áramfejlesztőről van szó, mert azt is létesíthet bárki, de annak külön szabályozása van, teljesen más lapra tartozik, mint a kiserőművek. A pénz megspórolásán kívül ezek a kiserőművek úgynevezett zöld energiának minősülnek, ami azt jelenti, hogy környezetbarát. Hatékony lenne, ha mindenki igyekezne óvni, megbecsülni a természetet és takarékoskodna az energiával, amit manapság konkrétan luxuscélokra pazarlunk.

1. Napenergia: A napenergia hasznosításának két módja is van. Az egyik a napelem, amely csak a Nap hőenergiáját tudja hasznosítani, a másik a napkollektor, mely a hőenergiát elektromos árammá alakítja át. Magyarországon ez azért nagyon hasznos, mert átlagosan évente 2100-2300 órát süt a Nap. Ezt a hatalmas időtartamot és ezt a kiváló energiát teljesen kiaknázatlanul hagyjuk, hiszen alig látni napkollektorokat, sőt még napelemeket is. Most, hogy a Napenergiát meg akarták adóztatni, ennek a zöld energiának a népszerűsége zuhant, ám még így is jobban megéri, mint áramot vásárolni és pazarolni az energiakészletünket. A napkollektor fenntartási költsége igen alacsony. Egyszer, a beszereléskor van vele nagyobb költség, de ez hamar meg tud térülni.
2. Vízerőmű: A Nap energiájához hasonlóan a víz energiáját is fel lehet használni, ez is teljesen zöld energia, annak minden előnyével együtt. Azonban a hozzáférhetősége sokkal korlátozottabb és talán pont ezért a kihasználtsága is. Ha azonban lehetőség van rá, érdemes egy törpeerőművet telepíteni, mert igazán költséghatékony. 50-100 kW-os teljesítményig minősül törpének egy ilyen jellegű erőmű. A vízi erőmű legfontosabb alkatrészei a vízturbina, ami a víz energiáját forgómozgássá alakítja, a hajtómű, ami a generátorhoz szükséges fordulatszámúra javítja a turbina forgómozgását és természetesen a generátor, ami előállítja a forgómozgásból az elektromos áramot. A vízerőműnek van egy gépháza, amelyben a gépészet és a vezérlő kap helyet, valamint a zsilip, ami a fölösleges vizet egy elkerülő csatornán engedi át. A vízenergia megújuló és tiszta energia, előállítása nem termel szén-dioxidot, sem semmi mást.
3. Szélerőmű: Hollandia jut azonnal mindenki eszébe, ha a szélerőmű kerül szóba. Magyarországon is lehet találkozni nagyobb szélerőmű mezővel, mégpedig Ausztriába utazva a Kisalföld határhoz közeli részén. Magyarországon is megvan a kellő szél ehhez, bár a Napenergiánál és a vízenergiánál korlátozottabb a hozzáférés. Inkább csak kiegészítő energiaforrás, amire a világítást, hűtőszekrényt és televíziót lehet kötni, de önmagában nem elég. A szélerőmű telepítése is igen drága mulatság, ráadásul egy ilyen szerkezet élettartama 25-30 év, mely alatt hat vagy nyolcévente akkumulátorcserét kell megejteni, és évente kell karbantartási ellenőrzést végrehajtani, hogy zavartalanul és hatékonyan működjön. Magyarországon a Kisalföldön, a Dunántúlon és az Északi-középhegység egyes vidékein érdemes beruházni rá, máshol sajnos nem biztos, hogy megtérül a befektetett összeg.

A villanyvezetékek, azaz elektromos vezetékek nagyon érzékeny és veszélyes berendezések, ezért számos megoldást fejlesztettek ki a védelmük és a védelmünk érdekében. Az elektromos vezetékeket például törésvédelemmel kell ellátni. Ezt többféle módon lehet megoldani, például flexibilis szigeteléssel vagy teljes fixálással.
Többféle vezeték létezik, mind anyagát, vastagságát, funkcióját, szigetelését tekintve.

Van három fő csoport, amibe besorolhatók a terhelhetőségük alapján:

A csoport: vakolat alatti védőcsőbe, vezetékcsatornába húzott vezetékek (lakások belső vezetékeinek kivételével)

B csoport: vakolatba helyezett MM falvezetékek, kábelszerű vezetékek, szabadon elhelyezett több erű közös burkolatú vezeték, hordozható készülékek csatlakozózsinórjai , lakások villamos alapfűtésének vezetékei.

C csoport: szabadon szerelt egy erű vezetékek, és lakások fogyasztásmérő utáni vezetékei mind védőcsöves, mind vakolatba szerelt kivitel esetén (villamos alapfűtés kivételével)

A törésvédelemnek nem sok szerepe van akkor, ha fix vezetékekről beszélünk, így például a falban futó vagy a falon kívül csőben futó vezetékek esetében a törésvédelem elhanyagolható szempont.

A törésvédelem ott kerül előtérbe, ahol mozgó vezetékekről beszélünk.

A különböző elektromos berendezések esetében fordul elő az, hogy az eszközt mozgatva a vezeték állandó mozgása és a kisebb eszközök elpakolása révén a vezetékben valahol törés keletkezik. Ez leginkább a villás csatlakozónál vagy az eszköz közvetlen vezetékkivezetőjénél szokott jelentkezni, de a vékonyabb vezetékeken szinte bárhol előfordulhat.

Itt van például a vasaló. A régi vasalóknál a vezeték fixálva volt az eszközön, így ahogy mozgattuk, a vezeték nyúlott, nem tudott elforogni. Az új eszközöknél már forgóvezetéket alkalmaznak, ami nem egy külön vezetékfajta, hanem a bekötés módja más. A villás csatlakozónál a vezeték nem lehet forgó, mert az túl veszélyes lenne, de bőven elég az, ha az egyik ponton tud igazodni a mozgáshoz.

A botmixerek, egyes háztartási kisgépek vagy hajszárító esetében is, az új, minőségi modellek ilyen vezetékezéssel vannak ellátva. Ennek nagy előnye, hogy a vezeték nem fog megtörni a készülék oldalán, és nem következik be az eszköz meghibásodása vagy áramütés. Ettől függetlenül a tárolásnál még mindig figyelni kell arra, hogy ne hajlítsuk túl kicsi szögben a vezetéket, ha össze akarjuk tekerni, mert így is megtörhet. A törésvédelemre szolgál még a vastag és masszív szigetelés is. A vasalóknál most már textilszigetelést használnak, de a hajszárítóknál vastag, kemény műanyagot.

A kisebb eszközök, mint a különböző notebook vagy telefon töltők, nincsenek ilyenfajta elforgó bekötéssel ellátva és a vezetékeik is gyakran nagyon vékony, finom kis huzalok. Ezek felettébb hajlékony holmik, ám nagyon könnyen megtörhetnek és akkor veszélyessé válnak. Érdemes odafigyelni a vezetékek épségéra, így megőrizve az elektromos eszközeink hosszú élettartamát. Nem csal elromolhat egy eszköz attól, ha vezetéke megtört. Az áramütés ellen már számos védelem áll rendelkezésünkre. Az új, drágább eszközök önmaguk már fel vannak szerelve áramvédő kapcsolóval, ami a túláramot nem engedi, de a biztosítótáblába, ha új szintén van Fi-relé, azaz életvédelmi relé, ami 0,03 Amper túláramnál már nem enged meg többet. Ennek ellenére fő a biztonság. Egy törött vezeték veszélyes, mert ha nem is okoz halálos vagy nagy áramütést, tüzet vagy meghibásodást nagyon is könnyen okozhat.